Ha valaki a feltételezett konfliktus láttán némi átfedést vélelmez a valósággal, az nem a véletlen műve. Mint ahogyan a gyakorlatot bevezető rövid tájékoztatóból kiderült, „az összetett csoportok tevékenysége felértékelődött a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet miatt”. A Soft Caps 2016 gyakorlat egy olyan helyzetet feltételezett, amelynek egyes elemei nem véletlenül lehetnek sokaknak ismerősek.

Négy nemzet (magyarok, szlovákok, csehek és amerikaiak) részvételével, zászlóaljnyi erővel, hat Csobánkához közeli helyszínen gyakorolta a honvédség az együttműködést az úgynevezett nem kormányzati szervezetekkel, hiszen – mint ahogyan az elhangzott – már a balkáni háború idején tapasztalható volt, hogy a hadszíntéren folyamatosan jelen vannak a segélyszervezetek, a menekültek tömegét ugyanis nem lehet csak katonai eszközökkel kezelni, biztonságba helyezni, táborokban elszállásolni, ellátni.

A 2003-ban megalakult Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ (CIMIC) első harcászati gyakorlatán a Baptista Szeretetszolgálat csoportjának tagjai (Szenczy Anna, Horváth Sándor, Szabó Márk és Révész Balázs) megosztották tapasztalataikat és véleményt cseréltek a résztvevőkkel. (A baptista humanitárius szakemberek egyébként egyebek mellett Afganisztánt, Haitit, Kambodzsát, Angolát, Nepált és a balkáni háború térségét megjárt „veteránok”.)

Nézzük, milyen elméleti konfliktus kihívásaira kellett választ adniuk a segélymunkásoknak. Tytan egy közép-afrikai állam féldemokratikus berendezkedéssel. Az ország nyugati szomszédja Kamon. Tytan lakossága három nagy etnikumból áll: az államalkotó etnikum a klorid, de élnek Tytanban melakok és santhik is. Akloridok keresztény és európai normákhoz hasonló értékrenddel rendelkeznek, közigazgatási rendszerük is európai mintára épült ki. A melak kisebbség a muzulmán értékeket követi. A melak területeken jellemző a helyi, állami önkormányzatok mellett a települési shurák felállítása. A shurákhoz fordulnak a lakosok igényeikkel, majd ha megfelelőnek tartják azt, továbbítják a központilag kijelölt polgármester felé.

A szomszéd Kamon közép-afrikai ország muszlin vallással és értékekkel, diktatórikus berendezkedéssel. A puccs után hatalomra kerülő katonai junta erőszakos nemzetpolitikába kezdett, mely következében a Kamonban, főként az államhatár közelében elő klorid kisebbség menekülésre kényszerült. A vezetés nem burkolt célja az ország határainak kiterjesztése a szomszéd államok rovására, ugyanis az ország lakossága főként legeltető állattartást folytat és az ország elsivatagosodása miatt a legelő területek drasztikusan csökkentek.

A két szomszédos afrikai állam között a diplomáciai viszony mélypontra jutott. Az országok megszakították diplomáciai kapcsolataikat és gazdasági együttműködésüket.A kamoni kormányzat agresszív nemzetpolitikája minden nem államalkotó etnikumot megpróbál elűzni az ország területéről, ennek folyományaként a Kamonban élő klorid kisebbség elhagyja otthonait és Tytanba menekül, ahol a tytani kormányzat ideiglenes táborokban szállásolja el őket. A menekültekkel feltehetően militáns katonai egységek is beszivárognak Tytan területére, ahol a helyi melak kisebbség körében toborzásokat folytatnak egy esetleges katonai akció sikeres előkészítése érdekében.

Egy esetleges háború, valamint a humanitárius katasztrófa megelőzése érdekében a tytani kormányzat az ENSZ BT segítségét kéri a konfliktus eszkalálódásának megakadályozásához. Az ENSZ felkérte és felhatalmazta a NATO-t egy ideiglenes katonai alakulat felállítására és Tytanba küldésére NIFOR néven.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) előrejelzései alapján a következő hetekben 30 ezer főt meghaladó menekültáradat várható Tytan nyugati határain, különösen Tori Pocket-ben (Szentendre Járásban). Az ott lévő két menekülttábor azonban már nem tudja ellátni-befogadni az előre jelzett menekültek tömegét.

A járásban számos nemzetközi segélyszervezet képviselteti magát: ezek egyikét jelenítette meg a gyakorlaton a Baptista Szeretetszolgálat.

– A különböző konfliktusok után egyértelmű, hogy mi a feladata a humanitárius szervezeteknek a segítségnyújtás során – összegzett Horváth Sándor programvezető, egykori békefenntartó katonatiszt. – Adódhatnak olyan helyzetek, amikor elképzelhető az együttműködés a katonai egységekkel. Azt látom, hogy a CIMIC komolyan veszi a partnerséget, hagyományt kíván teremteni a gyakorlásokkal és tapasztalatcserékkel. A Baptista Szeretetszolgálat a jövőben is elfogadja az ilyen meghívásokat, kihívásokat.