Budapest – A Baptista Szeretetszolgálat biztonsági szakemberének, Horváth Sándornak a gondolataival jelent a Biztonságpiac Évkönyv, amit minap egy nívós szakmai konferencián mutattak be.   

Szeptember 22-én, hetedik alkalommal rendezte meg a Biztonságpiac Konferencia és Kiállítást a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége, a Magyar Rendészettudományi Társaság és a Biztonságpiac Kft. A korábbi konferenciák sikerére és a pozitív szakmai fogadtatására tekintettel a szervezők – a 2019-es rendezvényhez hasonlóan – ismét eszmecserére invitálták a biztonsági ágazat és a védelmi ipar szereplőit, valamint az egyes témák iránt érdeklődő állami és civil szféra képviselőit.

A rendezvényen a belügyi és a honvédelmi tárca, a rendőrség, a katasztrófavédelem, valamint a magánbiztonsági ágazat vezetői és döntéshozói elemezték az elmúlt tíz év tükrében a tavalyi év közbiztonsággal kapcsolatos eseményeit, valamint az aktuális trendeket és a jövőbeni kilátásokat. A konferencia fővédnöke dr. Pintér Sándor belügyminiszter és dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter, védnöke dr. Balogh János rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány volt.

Idén a rendezvény újdonságként kültéri programokkal bővült, ahol tűzoltó, valamint drón- és harci jármű bemutatót tekinthettek meg az érdeklődők, valamint mindezekkel párhuzamosan rövid műhelymunka keretében a jelenlevő cégek ismertethették termékeiket és szolgáltatásaik.

„Ilyen volt az elmúlt tíz év”

A kiállításon mutatták be a 2019 és 2020 Biztonságpiac Évkönyvet is. Az „Ilyen volt az elmúlt tíz év” rovatban Horváth Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat biztonsági vezetője is nyilatkozott, és válaszolt a következő kérdésekre:

Az elmúlt tíz évet alapul véve, hogyan látja, miben, milyen területeken történtek leginkább változások az önök háza táján? Minden elképzelést sikerült megvalósítani, amit ez idő alatt terveztek? Melyek voltak ezek? Vannak olyan projektek, amelyeket nem sikerült megvalósítani? Mi volt ennek az oka? Milyen technológiai újításokat, változtatásokat alkalmaztak az elmúlt évtizedben? Hogyan látja, a fogyasztói szokások miként alakultak át? Mik a jövőbeli terveik? Melyik eredményükre a legbüszkébb, mit emelne ki leginkább?

Íme, a kérdésekre adott válaszok teljes terjedelmükben (az évkönyv a szöveget kissé rövidebb formában közölte):

„Az elmúlt tíz év alatt sokat változott a világ körülöttünk. Újabb egyedi harcmodorban megnyilvánuló háborúk megjelenése, a világ bármely pontján felbukkanható ’változó’ terrorizmus, klímaváltozás és az abból fakadó gazdasági és migrációs hatások, a jobb élet reményében vagy üldöztetés végett vándorlók, járványok és még sorolhatnám. Ezekkel a kihívásokkal szembe kell néznünk és fel kell készülni rájuk egyéni szinten is, de szervezeti szinten mindenképpen.

A Baptista Szeretetszolgálat nagyobb részben belföldön végzi feladatait, de külföldön a Kárpát-medencében és távolabbi tájakon is hajt végre feladatokat. A fentiek előre vetítették egy jól összeállított képzési rendszer szükségességét, amelynek egyes elemeit sikerült a BSZ-nél megteremteni. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy egy külföldi konfliktus vagy katasztrófa sújtotta övezetbe kiküldött magyar humanitárius szakembernek az állam által támogatott egységes – a katonák, rendőrök békefenntartói képzéséhez hasonló – kiválasztási eljáráson és felkészítésen kellene átesniük. A humanitárius projektek egy részének megvalósítása nem veszélyektől mentes, hiszen válságövezetekben kerülnek végrehajtásra. Az illetékes minisztérium felé több alkalommal jeleztük a fenti igényt, sőt javaslattal is éltünk a képzési és kiválasztási rendszer bevezetésének részleteiről.  

A képzéseknél maradva: felmerült az igény a szociális dolgozók ’intézkedéstaktikai’ továbbképzésére is, azon belül főként azok számára volna ez szükséges, akik a hajléktalan-ellátásban vagy egyéb más, bentlakásos intézményben dolgoznak. A szociális dolgozók, segítők – akik fő feladata a szakszerű segítségnyújtás –, főként az éjszakai műszakban ügyeletesek, azaz ők felelnek az intézményben a rendért, így egy ’rendfenntartói’ szerepnek is meg kell felelniük. Ez olykor-olykor szerepkonfliktushoz vezet, és ezt a dilemmát képesnek kell lenniük kezelni. A hangsúly a biztonságos intézkedésen, konfliktus és agresszió kezelésen, rendkívüli helyzetek kezelésén, a kommunikáción, az elsősegély nyújtási és a higiéniás ismereteken van. Ezen a területen is tettünk lépéseket. Egy úgynevezett ’intézkedéstaktikai’ tananyagot állítottunk össze, amelyet a Baptista Teológiai Akadémia módszertani osztálya akkreditálásra nyújtott be. 

Az intézményvezetők – önálló jogi személyiséggel rendelkező intézmények – figyelmét és gondolkodásmódját az elmúlt évek alatt sikerült ’biztonság érzékennyé’ tenni. Intézményeinknél feltérképeztük a vagyonvédelemi hiányosságokat és azok pótlására, illetve folyamatos nyomon követésére intézkedéseket hoztunk. Ugyanakkor napjaink és a jövő kihívásaira is fel kell készülnünk. Mire gondolok? Általánosságban és konkrét esetekre is javítanunk kell az úgynevezett vészhelyzet kezelésünket. Vannak már bevezetett eljárási rendek tűz esetére, munkahelyi balesetekre, talán még robbantással történő fenyegetésre is, de véleményem szerint ezek mellett sajnos eljárási terveket szükséges készíteni olyan eseményekre is, amelyek során nem kiürítés, hanem elzárkózás szükséges, de említhetném a járványügyi helyzetekre történő felkészülést is. Úgy gondolom, ezek túlmutatnak egy-egy intézményfenntartó felelősségén, országosan, egységes elvek mentén kell elkészíteni és bevezettetni ezeket a protokollokat. 

Az emberkereskedelem elleni harc területén is akadtak és folyamatosan vannak teendőink. A BSZ számos védett házat üzemeltet és ugyancsak számos áldozatmenekítési, szállítási feladatot hajtott végre az évek folyamán. Az áldozatok szállítása, kimenekítése egy komplex és szakértelmet igénylő feladat, amely az Operatív Csoport irányítása mellett lefektetett protokollok alapján történik a BSZ-nél. Elsőszámú szempont a munkatársak és a szállított, menekített áldozatok biztonsága. A megfelelő szintű előzetes tájékozódás, információgyűjtés elengedhetetlen a szakszerű tervezéshez. A szállítás, menekítés tervezése során számos szempontot kell figyelembe venni: például az áldozatok számát, nemét, életkorát, veszélyeztetettségének fokát, pszichés, egészségügyi, higiéniás állapotát, a szállítás/menekítés megtervezésére rendelkezésre álló időablakot, és még hosszasan folytathatnám a sort. A különböző eljárások tartalmaznak a személyvédelem során is alkalmazott taktikákat. Ezen a területen is folyamatos a munka.

Kiemelkedő és egyben megtisztelő feladatként éltem meg a személyvédelmi feladatok megszervezését és végrehajtását az amerikai filmszínésznek, Chuck Norrisnak és feleségének, Gena Norrisnak a Baptista Szeretetszolgálat meghívására 2018-ban tett magyarországi látogatása során. A háromnapos látogatás alatt a feladat végrehajtása nagyon intenzív volt, sok programmal, olykor előre be nem tervezett váratlan eseményekkel! Most már elmondhatom, hogy abban a pár napban nem sokat aludtunk és a kollégámmal együtt visszarepített minket azokba az időkbe, amikor még egyenruhásként a pápát, az izraeli vagy az amerikai nagykövetet védtük. Az elsődleges kapcsolatkialakítás és a személyvédelem érdekében hozott döntések egyeztetése zökkenőmentesen és jó hangulatban történt és a neves vendégek megelégedettségüknek adtak hangot. Erre bizonyítékként szolgált a Chuck házaspár részéről egy-egy megjegyzés, ’just like at home’, majd a munka végén a személyes köszönet és a közös fotó. Természetesen ez csapatmunka volt és ezen a helyen is megköszönöm kollégáimnak a magas színvonalú végrehajtást!

A vagyonvédelmi munka mellett koordinálom a ’Tisztelet a Hősöknek’ elnevezésű programot és egyre gyakrabban veszek részt segélyezési programok, projektek irányításában is. A ’Tisztelet a Hősöknek’ elnevezésű programot a Baptista Szeretetszolgálat indította útjára 2015-ben azzal a szándékkal, hogy még szélesebb körben kiterjessze a megbecsülés, a tisztelet és elismerés kultúráját azok irányába, akik nem ritkán az életüket kockáztatják a közfeladatok ellátásért, a haza szolgálatáért. A program ebbe a kategóriába sorolja a magyar katonákat, rendészeti területen dolgozókat, mentősöket, katasztrófavédőket. A fentieken túl a program célja a segítségnyújtás is, így a rendelkezésre álló anyagi lehetőségei szerint támogatja a belföldön és külföldön szolgálatteljesítés közben megsérült, valamint a szolgálatteljesítés közben elhunyt Hősök hozzátartozóit.

Néhány támogatás a teljesség igénye nélkül felsorolva, az elmúlt évek során a programon keresztül…

-          anyagi támogatásban részesültek hősi halált halt katonák hozzátartozói,

-          támogattunk árván maradt katonagyermekek részére szervezett karácsonyi műsort és megajándékoztuk őket,

-          szerveztünk budapesti műsoros kirándulást árván maradt rendőrgyermekek részére,

-          támogattunk súlyosan sérült mentő dolgozókat,

-          technikai támogatással segítettük a határon szolgáló helikopterpilóták munkáját,

-          több alkalommal, tárgyi eszközökkel, ajándékkal támogattuk és látogatásunkkal elismertük a határon szolgálatot teljesítő katonák és rendőrök munkáját,

-          több alkalommal, tárgyi eszközzel, ajándékkal támogattuk a mentő dolgozókat és katasztrófavédőket.”

Horváth Sándor biztonsági tanácsadó, egykori békefenntartó, rendészeti szakember, több könyvnek a szerzője, így például a „Túlélés – fókuszban a biztonság” című köteté, amely a személyes biztonsággal, felkészüléssel foglalkozik és külföldi kiküldetésre vállalkozó katonák, rendőrök, humanitárius szakemberek, vagyonőrök részére készült. Horváth Sándor már nyolcadik éve a Baptista Szeretetszolgálat biztonsági vezetője. Sándor a biztonsági területhez tartozó feladatok mellett a humanitárius segítségnyújtásból is aktívan kiveszi a részét. A Baptista Szeretetszolgálatnak közel háromezer főállású munkatársa van és fenntartója mintegy száz oktatási és szociális intézménynek. Aktívan részt vesz belföldön és külföldön humanitárius jellegű akciókban, az emberkereskedelem elleni küzdelemben, valamint a Rescue24 szolgálaton keresztül a hazai és külföldi kutató-mentő feladatokban.